Raoul Wallenberg Díj 2013

Wallenberg díjátadó

A Wallenberg Díjátadó képeit IDE kattintva érhetik el.

Raoul Wallenberg-díj 2013

A díjazottak laudációja

Baks Község Önkormányzata

Baks közel 2200 lelkes település Csongrád megyében, Szegedtől 35 km-re, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, az ország leghátrányosabb helyzetű falvainak egyike közel 30 százalékos cigány kisebbséggel. Ipari létesítmények és egyéb munkahelyteremtő vállalkozások nem alakultak ki, nagy a munkanélküliek aránya és sokan a mai napig is őstermelőként mezőgazdaságból tartják fent magukat. A település három nagy részből áll: major, szőlő és Mária telep. Ez utóbbi településrészen a cigány kisebbség közel 80 százaléka él. A helyi önkormányzat arra törekszik, hogy ez a tagolódás pusztán földrajzi értelemben legyen érzékelhető, a lakosság ugyanis mindhárom részen megértésben együtt tud élni egymással. Infrastrukturálisan is mindhárom részben jelentős fejlesztések indultak meg és létesültek közszolgálati intézmények. A települési önkormányzat kiváló kapcsolatot ápol a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, amely közös munka egyik eredménye a ”Szilárd burkolatú utak kialakítása a Mária telepen” c. projekt megvalósítása. Öt utca kapott szilárd burkolatot, 2011. augusztusára 1353 m aszfaltos utat adtak át a telepi lakosok közlekedésének megkönnyítésére. Sikeres pályázatot adtak be a csapadék- és belvíz elvezetésre, ill. a szennyvízhálózat kiépítésére. Pályázat keretében lehetőség nyílt egy a Mária telepen lévő ingatlan felújítására, amely közösségi házként funkcionál és a község minden lakójának nyitva áll. Szakképzett dolgozók (pedagógusok, szociális munkások, közösségfejlesztő, informatikus) közreműködésével kulturális és szabadidős programokon vehetnek részt az idelátogatók. A ház fennállása - a benne dolgozók színvonalas és lelkiismeretes munkájának köszönhetően- országosan példaértékű. A központban lévő Faluház és könyvtár is rendelkezésére áll a község apraja- nagyjának, akik az ünnepekhez kapcsolódó kulturális rendezvényeken minden alkalommal megtekintik a cigány kultúra bemutatására szolgáló táncos és zenés produkciókat. Az önkormányzat rendszeresen támogatja és részt vesz a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat programjain. A pedagógusok és szociális munkások közreműködésével közel 40 továbbtanulás előtt álló fiatalnak és szüleiknek tudtak segítséget nyújtani a továbbtanulásnál úgy, hogy több alkalommal a környező nagyobb települések középfokú közoktatási intézményeinek és üzemeinek látogatását biztosították, valamint Baksra hívták a megye szakközép- és szakiskoláinak képviselőit pályaválasztási börzére. A tehetséggondozásra az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet, emiatt is adták be a „Komplex telepfejlesztő„ pályázatot, mellyel a dél-alföldi régióban egyedül Baks 150 millió forint támogatást kapott. Ebből a keretből újabb intézmények létesülhetnek, több szakember alkalmazható és még több fejlesztő program valósulhat meg felzárkóztató és tehetséggondozási céllal. Az együttélés szép példája az is, hogy az önkormányzat képviselőtestületébe a lakosság 2010-ben a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta. A falu lakóit közös cél vezérli a diszkrimináció leküzdése, a fiatalok továbbtanulása, önmegvalósítása és a hagyomány, a kultúra ápolása. Mindezt az egymás iráni szeretet és megbecsülés jegyében teszik.

Bódis Krisztina

Író, független dokumentumfilmes, pszichológus.

Budapest egyik peremkerületében, elsőgenerációs értelmiségi családban nőtt fel. Az irodalom egészen fiatal korától kezdve érdekelte, már gyermekként, kamaszként írt, verseskötetet állított össze. Az ELTE BTK pszichológia és esztétika szakán végzett. 1993-1996 között az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékén doktoranduszként tanított. 1994-2000 között a Magyar Televízióban közel száz rövid dokumentumfilmet készített. 1998-tól független dokumentumfilmes. Folyamatosan publikál tanulmányokat és recenziókat, verseket és prózát. Fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez. 2004-től Gordon Agátával az Irodalmi Centrifuga vezetője. Saját fejlesztésű speciális pozitív élmény, kreativitás és interkulturális tréningeket vezet. Létrehozta Ózdon a Hétes-telepi alkotó és fejlesztő programokat. Cselekvő félként, töretlen erővel vesz részt immár 14 éve a 400 lelkes településrészen élők életkörülményeinek javításán: mintaprojektje a Gettószelidítő nevet viseli. Közösségi munkára tudtak toborozni olyan embereket, akik közül néhányan 10-15 éve sehol sem találnak munkát. A Van helyed Alapítvány támogatásával önkéntes munkát szerveztek, ennek során vízelvezető árok, futballpálya és közösségi tér épült, fákat telepítettek és felújították az önkormányzati házak balesetveszélyes lépcsőit. A lakások majdnem mindegyikében történt kisebb-nagyobb felújítás, amely munkálatokat az ott élők kalákában végezték el. Ennek köszönhetően, míg más településrészeken a szociális bérlakásokat a teljes rombolás jellemzi, addig Hétes-telepen ezeknek a lakásoknak már érték- és funkciómegőrzéséről beszélhetünk, gettóból élhető szociális teleppé vált. Az író-filmrendező tábort szervez a gyerekeknek, ahol - kollégáival együtt - bemutatják a filmkészítés, fotózás technikáját, és sok-sok gyermekprogrammal adnak lehetőséget a felemelkedésre, a hátrányok leküzdésére. Szakmai tapasztalatait, művészi érzékenységét és empátiáját felhasználva aktívan közreműködik a cigányság elleni előítéletek leküzdésében. Munkásságával arra törekedett, hogy a cigányság büszke legyen saját értékeire és kulturális sajátosságaira, a másik kultúrának - a többség kultúrájának - pedig rá kell csodálkoznia erre a különösségre, amely bár különös, de érthető és érvényes is. Ezt a másságot pedig nem takargatni kell, hanem a maga valójában megmutatni. Dokumentumfilmesként már az első pillanatban szembenézett azzal, hogy a film, az alkotás, a művészet kevés. Együttérzés és az együttérzésből fakadó aktivitás nélkül a művészet luxus, menekülés, gyengeség, önfelmentő hazugság. Az alkotó emberek, mint ahogy minden ember, felelős azért a társadalomért, amelyben él. Ez a tapasztalat, ez az aktivitás az általa létrehozott dokumentumfilmes nyelv alapja. Lényege a közelség és a belülről történő megmutatás, a cselekvés közvetlenségéből születő hitelesség. Életútjával - két gyermekes édesanyaként is - példát mutatatott és mutat embertársainak, fáradságot nem ismerő, teremtő munkával a XXI. században mélyszegénységben, nyomorban, kitaszítottságban élő, sokszor diszkriminációt elszenvedő emberek érdekében. Számára a művészet komplex és integratív tevékenység, elsősorban cselekvés, demonstráció, szeretet.

Csóka János Pál

az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Tősgyökeres újpesti szegkovács és muzsikus, hatgyermekes családból származik. Édesapja Csóka Károly nagybőgős, édesanyja Balog Katalin háztartásbeli. Nős, két gyermek édesapja. Harminc éven keresztül a FŐSPED nehézgép szállítómunkása. A rendszerváltástól gépszállító vállalkozó. A főváros negyedik-ötödik legnépesebb cigány közössége él Újpesten. A budapesti kerületekben Csóka János Pál az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választást úgy, hogy az általa vezetett szervezet jelöltjei is mind az öt mandátumot sorra elnyerték. Az Újpesti Önkormányzat lakás és népjóléti bizottságának tagja 1995-től 2010-ig. A 2002-2006 közötti választási ciklusban kisebbségi kompenzációs listán mandátumot nyert Újpest közgyűlésébe. Első felszólalásának köszöntőjét kárpáti cigány nyelven mondta el. Elnökletével alakult meg az önkormányzat kisebbségi bizottsága ebben a ciklusban. Ugyanekkor beválasztják a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kilencfős testületébe, melynek elnökhelyettese. 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Helyi szinten sikeresen, a lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgozik az elesettekért. Érdekképviseleti, érdekérvényesítő tevékenységét nemcsak a cigány, de a többi nemzetiség, illetve a többségi társadalom is példaként tiszteli Újpesten. Béketeremtő egyéniségének köszönhetően működik, fejlődik az újpesti cigány közösség. A Holokauszt kiállítást az Újpesti Polgárcentrumban a Zsidó Hitközség és a cigány önkormányzat együtt rendezte és bonyolította le. Ápolta Langlet Valdemár a Svéd Vöröskereszt életmentő munkatársának emlékét. A Langlet Valdemár Általános Iskolával együtt az 1995-ik évi választásokat követően, öt hónap alatt, létrehozta az úgynevezett „kihelyezett tagozatot” amely a már általános iskolába nem járó, túlkoros fiatalok képzését tűzte ki célul. Az iskola biztosította a tanárokat, a roma önkormányzat pedig felkutatta az általában csellengő vagy alkalmi munkából élő 16-26 év közötti fiatalokat. A kisebbségi önkormányzat épületéből - már a kezdetekkor - két tanterem került kialakításra táblával, padokkal együtt. Gondoskodott arról, hogy az oktatási rendszerből már kiesett fiatal felnőttek, akiket nem lehetett „visszavinni” a klasszikus iskolába, beiratkozzanak és befejezzék a nyolc általánost. Az újpesti roma önkormányzat minden évben120 gyermek táboroztatását oldja meg, általában két-három táborciklusban, egy hetes, teljes ellátással és szállással, térítésmentesen. Az Eötvös József Cigány - Magyar Pedagógiai Társasággal közösen, elnöklete alatt indult meg az újpesti cigányság átfogó helytörténeti kutatása, mely 1840-től a település alapításától 1990-ig dolgozta fel néprajzi, helytörténeti, szociográfiai eszközökkel történetüket. Ösztönzésére készítette el Bartos Tibor, a „Sosemvolt cigányország” írója, az újpesti kárpáti cigány nyelv dialektusának nyelvtanát és szótárát. Beindult egy különleges programsorozat is „Magyar művészek a kisebbségi házban” címmel, ahol olyan személyiségek mutatkoztak be, mint Benkő Imre Pulitzer-díjas fotográfus. Példaértékű az a tizennyolc év, amit a kisebbségi önkormányzatiság jegyében végzett a cigányságért a közéletében, az oktatásában, és a kulturális autonómia újpesti megteremtésében.

Gordon Gábor

„Az Élet Menete Alapítvány” kuratóriumának elnöke

Budapesten született 1974-ben. Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Liturgiatörténeti előadói szakán szerezte meg diplomáját. Nős, feleségét 1992-ben a Szarvasi Lauder táborban ismerte meg, 1996-ban volt az esküvőjük a Dohány utcai Zsinagógában. Öt gyermekük született. 1994. óta a Budapesti Zsidó Hitközség munkatársa, jelenleg a Szertartási osztály megbízott vezetője. Többek között a mártír megemlékezések szervezése a feladata az ország egész területén. A Magyar Zsidó Kongresszus alelnöke. Családja nagy részét a fasizmus és a gyűlölet pusztította el. Kisgyerekkora óta, nagyszülei történetei hallatán, foglalkoztatja az, hogy miért és hogyan történhetett meg a holokauszt. Ez adta az indítást ahhoz, hogy több társával együtt 2004-ben létrehozta, a civil mozgalmakban rejlő lehetőséget felhasználva, az 52 országban már működő Élet Menete Alapítványt, melynek ő lett a kuratóriumi elnöke. Az eredeti program Lengyelországból származik, melyet társaival együtt mintának tekintett. Auschwitz és a birkenaui haláltáborok közti három kilométeres szakaszt annak idején a Halál Menetének nevezték. Auschwitz volt a gyűjtőtábor, Birkenau volt a megsemmisítő tábor. Az eredeti programban Auschwitzból sétálnak át minden évben Birkenauba, s mivel az a Halál Menete volt, ezért erre emlékezünk az Élet Menetével. Nagy tenniakarással és elszántsággal fogott neki az alapítvány céljainak megvalósításához. Az ő szervező munkájának is köszönhető, hogy a kezdeti néhány száz fős sokaság mára már több tízezres tömeggé vált a tavaszi Élet menete demonstrációin. Ezek olyan békés felvonulásokká váltak, ahol a jóérzésű magyar emberek kifejezésre juttatják elszántságukat a rasszizmussal, az antiszemitizmussal szemben, a gyűlöletmentes társadalomért. Önkéntesek sokasága segíti munkáját. Ennek is tulajdonítható, hogy programjaikat egész évben nagy figyelem kíséri. Aktív magyar állampolgárként a zsidó őszi ünnepek után minden évben megszervezik “Az Élet menete” jótékonysági koncertjét, neves magyar előadóművészek közreműködésével. A 2012-es év Raoul Wallenberg emléke jegyében zajlott le. Fontosnak tartja, hogy programjaikba közreműködőként, szervezőként és részvevőként a fiatalokat bevonja, tekintettel arra, hogy maga is ehhez a korosztályhoz tartozik. Az Emlékezés Napján az Alapítvány minden évben több fiatal számára biztosítja a nemzetközi rendezvényeken a részvételt. Fontos célja annak elérése, hogy az alapítvány rendezvényei ne kizárólag zsidó programok legyenek. Szervező társaival együtt elérte, hogy a programok résztvevőinek többsége ma már nem zsidó származású. Ő maga is rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat tart általános és középiskolások számára. Nagyon sikeres programjuk az Utazó Vagon kiállítás, melyet már több mint ötven magyar városban tekinthettek meg az érdeklődők. Egy eredeti, korhű marhavagont rendeztek be korabeli képekkel. Többnyire iskolákat keresnek meg, hogy jöjjenek ki az adott város pályaudvarára, tanuljanak és emlékezzenek. Több mint kilencvenezer gyerek látta már a kiállítást. Az Élet Menete Alapítvány minden rendezvényének szervezésében részt vesz, szellemi értelemben egyik alkotó és kreatív felelőse. Az alapítvány megmutatta, hogy sok embert tud elérni és megnyerni a humanizmus nevében: az előítéletek falait lebontva, felelősséggel, a következő nemzedékek számára őszinte példát mutatva.

Uhrin Anikó

a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója.

„Megkülönböztetést soha nem éreztem, vagy nem akartam érezni. Úgy gondolom mindig sikerült a közösségbe beilleszkednem. Szerintem nem lehet megélni évszázados sértettségekből, nem visz előre bennünket, ha nem tudunk túllépni rajtuk. Ez mindenkire vonatkozik, magyarokra, cigányokra egyaránt. Mindkét csoport felelőssége, hogy emberi módon közelítsen a másikhoz. Azt hiszem, hogy a hangsúly a személyes kapcsolatokon van: egymás megismerésén, és tiszteletben tartásán, a másik felé intézett gesztusokon. (…) Meggyőződésem, hogy az emberi kapcsolatokon, és követendő, követhető minták, és a közös megismerés hídján keresztül visz csak út a ma még nehéznek és összetettnek látszó problémák megoldása felé.” - vallja Uhrin Anikó. Oláh cigány és magyar szülők vegyes házasságából született 1969-ben a Békés megyei Gyomán. 1987-ben szerzett érettségit, valamint középfokú óvodapedagógusi képesítést. Szülővárosában kezdett dolgozni. Több mint egy évtizedig volt tagja a szakmai fejlődésére, a leghaladóbb óvodapedagógiai módszerek megismerésére és gyakorlati alkalmazására komoly hangsúlyt fektető nevelőtestületnek. Itteni munkája mellett 1989-től a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola hallgatója volt, 1993-ban diplomázott. Származásából is fakadó felelősségtudattal - és csupán a legkiválóbbakra jellemző őszinte alázattal - fordult már ekkor az elesettek, s a legkülönbözőbb hátrányokkal sújtott gyermekek és családjaik felé. 1998-ban családjával Debrecenbe költözött. A Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként végül itt is jóval több, mint egy évtizedig munkálkodott egy olyan, „játékos”, „mesés” óvoda megteremtésén, mely a szeretet és a szakmai kiválóság legszilárdabb ötvözetével segíti a református keresztyén értékek kisgyermekhez mért és korukhoz illő alapjainak megteremtését. 2002-ben felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem romológia szakára. Szakdolgozati témájaként a cigány gyermekek óvodai nevelésének alternatív lehetőségeit, mint a társadalmi integráció esélyét igyekezett körbejárni. Pécsi egyetemi évei alatt lépett be a Cigány Néprajzi- és Történeti Egyesületbe, amelynek tagjaként rövidesen komoly szaktudományi kutatásokban is szerepet vállalt. 2008-ban történészi igényességgel dolgozta fel a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagát. 2011-től, megalakulásától töretlen lelkesedéssel irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot. Napi szinten mutat példát hitből, szakmai igényességből, emberségből és keresztyéni alázatból egyházon belüli s kívüli munkatársainak, és az általa vezetett intézmény hallgatóinak egyaránt. Egész életével a leghitelesebben mutatja meg, miként lehet cigány és magyar identitást egyszerre megélve, roma értelmiségiként a lehető legtöbbet tenni a cigányság integrációjáért. Az előítéletek falait lebontva, felelősséget érezve küzd népéért, embertársaiért a hit és a szeretet erejével.

Budapest, 2013. január 17.

Felhívás

Amennyiben tud valakiről (szervezet/természetes személy), akit érdemesnek gondol arra, hogy 2013-ban Raoul Wallenberg díjban részesüljön, kérlek töltse ki az INNEN letölthető adatlapot, és juttassa el a Raoul Wallenberg Egyesülethez.

Ammennyiben szeretné letölteni az alábbi felhívást, kérjük kattintson IDE

Raoul Wallenberg díj 2013

Felhívás

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, aki magyar állampolgárok tízezreit mentette meg, 2012-ben lenne száz éves. Névadónk tetteihez méltón emlékeztünk meg az embermentő svéd diplomatáról, a „humánum lovagjáról”. Magyarországon a kormány, külképviseleteink, az önkormányzatok, a civil szervezetek és intézmények rendezvények sokaságán elevenítették fel a múlt e tragikus periódusát, és Wallenberg mellett más embermentők tetteit.

A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottság - az elmúlt évek hagyományát követve – 2013. január 17- én

Raoul Wallenberg-díj

elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket.

A magyar társadalomban továbbra is élnek azok az ellentétek, amelyek megkülönböztetik az egyik embert a másiktól, annak függvényében, hogy milyen társadalmi csoportba tartozik. Az előítéletes magatartás, az intolerancia kiváltotta rasszista megnyilvánulások, indulatok sajnos már-már mindennapjaink részévé váltak.

A Bizottság a Díj adományozásával etikai mércét és példát kíván állítani a magyar társadalmi és politikai közélet elé. Szeretnénk elismerni azon személyek, szervezetek áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak embertársaiknak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, a diszkriminációt elszenvedők érdekében.

I. A Raoul Wallenberg-díjban részesülhetnek:

1. Polgárjogi aktivisták, akik

• bátor kiállásukkal,

• életútjukkal példát mutattak és mutatnak embertársaiknak a helyi, térségi és országos közéletben.

2. Települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, intézmények, vagy ennek vezetői, akik

• gyakorlati példát mutattak és mutatnak a normális emberi együttélésben,

• a konfliktusok feloldásában és megoldásában szerepet vállaltak, vállalnak,

• tevékenységükkel közreműködtek, közreműködnek az emberi és állampolgári jogok érvényesülésében.

3. Írók, újságírók, szerkesztőségek, szellemi műhelyek közösségei, akik

/amelyek/ munkásságukkal járultak, járulnak hozzá az előítéletes magatartás, a rasszizmus, antiszemitizmus, a cigány-ellenesség leküzdéséhez, rávilágítottak, rávilágítanak azok demokrácia és szabadság ellenességére.

4. Egyházi vezetők, egyházi közösségek, akik (amelyek) hitéleti tevékenységük során,

a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködtek és közreműködnek a különböző népcsoportok,

különböző felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet

leküzdéséhez.

II. Raoul Wallenberg-díjra javaslatot tehetnek:

a Díj alapítói, támogatói, települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, emberi jogi, civil és egyházi szervezetek, valamint magánszemélyek.

Javaslatot tenni

a Bizottság által közzétett adatlap kitöltésével (letölthető INNEN) és ajánlás megfogalmazásával lehet.

Beküldési határidő: 2012. december 28.

Cím: Raoul Wallenberg Egyesület, 1363. Budapest, Pf. 39., valamint: info@wallenbergegyesulet.hu

III. A Díj összege:

Szervezet, csoport, intézmény maximum 200.000 Ft

Természetes személy maximum (bruttó) 150.000 Ft

A Díjat a beérkezett javaslatok, ajánlások alapján a Bíráló Bizottság ítéli oda.

A Díjban részesülőket levélben értesítjük és a sajtóban nyilvánosságra hozzuk.

A Díjjal kapcsolatos további információval a Bíráló Bizottság titkára, Sipos András szolgál. Telefon: 0620-468-68-30., info@wallenbergegyesulet.hu.

Budapest, 2012. november 5.

Bíráló Bizottság